Kihívás: Minitáskával az élet – harmadik nap

Írta: Mira

Téma: TESZTELD A DIVATOTTREND Comments: One comment

Igen,  most már egészen bizonyosan kijelenthetem, hogy a minitáskás élet tartogat meglepetéseket és sohasem lehetsz annyira felkészült, mintha a fél életed nálad lenne:

április 30. szerda, a Kihívás harmadik napja

Kriszti:

1. Hova indultál ma minitáskával?

Megjártam Budapestet, elmentem Noráért, utána sószobába, gyógyszertárba, voltam vásárolni és a megérdemelt kikapcsolódással zártuk a napot a kistáskámmal!

 

2. Volt veled gyerek?

Pestre elkísért Zalán, utána a nap nagy részét a gyerekekkel töltöttem, este pedig gyerekek nélkül!

 

3. Mit vittél magaddal?

A mai napnak új meglátással indultam neki! Kipakoltam a teletöltött táskámat, beleraktam a telefonom és a kártyákat, egy csomag zsepit. Minden mást: kulcsot, pénzt a zsebemben tartottam! Könnyebb volt hozzányúlni és kivenni, ami kell.

 

4. Hogyan sikerült teljesíteni a kihívást – avagy belefértél-e a kistáskádba?

Én is ma jöttem rá, hogy mennyivel könnyebb magammal vinni a táskát és nem levenni vezetésnél, átmenni a másik oldalra és kivenni, hanem egyből jön velem:) Pesten könnyebb volt bármilyen tekintetben: mikor pelenkáztam a picit, nem kellett vigyáznom, hova tegyem, honnan nem viszik el, hanem egyszerűen rajtam volt. Bár most volt velem pelenkázó táska, amiben a gyerek összes cucca bent volt – remélem megértitek, hogy egy picúr mellé hosszabb útra kötelező  darab!

Mennyivel könnyebb volt a Zalánnal kiszállni, utána mindkettőjükkel beszállni és közben nem figyelni, hova tegyem addig a táskát, amíg bekötöm őket. Amit megfigyeltem viszont, hogy feldobja az öltözéket, nemcsak este, hanem egész nap. Nekem arany színű, de el tudom képzelni pirosban zöldben kékben, szinte bármit fel lehet dobni vele és én keresztben hordom,így nyak láncot is pótol, mint egy kis ékszer! 

 

Mira:

1. Hova indultál ma minitáskával?

Reggel a gyerekekkel suliba-oviba, aztán piacra, orvoshoz, délután anyák napja az oviban, aztán a gyerekek átköltöztetése a nagyszülőkhöz a hétvégére. Szóval volt ma program bőven, bepótoltam a tegnapi lemaradást.

2. Volt veled gyerek?

A piacon, orvosnál nem, egyébként igen.

3. Mit vittél magaddal?

Telefon, zsepi, pénztárca, kocsikulcs, lakáskulcs, kártyák. Ez fért el a kistáskában. És ezeket kellett még valahogy magammal vinnem: víz, napszemüveg, fényképezőgép, jegyzetfüzet.

4. Hogyan sikerült teljesíteni a kihívást – avagy belefértél-e a kistáskádba?

Na, a mai nap tényleg pótlás volt mindenféle értelemben: nem csak a programok terén voltam zsúfolva, hanem a minitáskás bakik terén is. legalábbis a délelőttöm azzal telt, hogy visszarázódjak a minitáskás életbe. Szokásos reggel, mindenki a feje tetején, hogy elinduljunk végre a suliba-oviba. Janka kint rohangál az udvaron, a haját nem engedi összerakni, pedig ma van az anyák napi ünnepség, szépen be szeretném fonni neki. Na mindegy, majd az oviban megcsinálom, máskor is így szoktam, ha itthon már nincs idő… Érkezünk az ovihoz, kocsiból ki – azta…! Nincs nálam egyetlen hajgumi sem, a nagytáskámban mindig van, eszembe sem jutott, hogy most külön kéne erre figyelnem ! Most mi a jó élet lesz?! Mégsem lehet a gyerek lógó hajjal az ünnepségen (bár ő azt szeretné leginkább). A kocsiban találtunk egy darab hajcsatot és az ovis zsákban még kettőt, de hajgumit egyet sem. Végül az egyik anyuka adott két hajgumit, ráadásul két egyformát! Várakozáson felül oldódott meg a probléma, de azért kicsit megviselt…

A piacon nem volt semmi extra, jól működött a minitáska, bár nehezen viseltem, hogy nem tudom csak gyorsan beledobni a pénztárcámat a táskámba fizetés után, hanem mindig úgy kell visszatuszkolni a helyére. De ez legyen a legkisebb gondom, amíg nem húzza semmi a vállamat (nem is fáj azóta a vállam, mióta lemondtam a nagy táskámról). Viszont mikor hazaértem, akkor döbbentem rá, hogy nincs nálam a lakáskulcs! A kocsi tele romlandó dolgokkal, amiket be kéne tennem a hűtőbe, a lakáskulcsom meg bent a lakásban, ahelyett, hogy a megszokott helyén lenne: a nagytáskám hátsó cipzáros zsebében. Úgyhogy lemondó sóhajjal ültem vissza a kocsiba és mentem vissza a férjemhez elkérni az ő kulcsát. Jól el is késtem az orvostól. Oda vinnem kellett magammal a jegyzetfüzetemet (nagyon pici, de nem fér bele a minitáskámba), mert abban volt felírva egy pár infó, amire szükségem volt. Így a kistáska a vállamon + kis füzet a kezemben + napszemüveg szintén a kezemben, miután levettem. Mindezt a vizsgálat idejére letettem az asztalra. És a végén erősen számolnom kellett, hogy mindent magamhoz vettem-e…

Az anyák napi ünnepségen már csak a fényképező problémát kellett megoldanom, mivel a kocsikulcs problémára találtam megoldást: a kulcsot belegyömöszölöm a táskába, a kulcstartó gorilla pedig kint fityeg a táskán kívül. Zseniálisan jól működik és a kinézettel sincs bajom. Szóval az ovinál már előre taktikáztam: a napszemüveget kint hagytam a kocsiban, a kocsikulcsot bevágtam a táskába és a fényképezőgépet fogtam a kezemben. Ez csak akkor vált kritikussá, mikor kifelé jövet  fényképező mellé még került egy pár gyerekcipő, egy cserép virág, egy kabát és egy pár ruhadarab. Ezzel már nehezebb volt ellavírozni a kocsiig, de végül sikerült (azért itt éreztem, hogy necces ez a kistáskás megoldás, bármennyire is trendi).

A nap hátralévő részében már nem volt semmi extra. De arra rájöttem, hogy a minitáskával nem lehet csak úgy nekiindulni a nagyvilágnak, minden akció előtt gondosan végig kell gondolni, hogy mit és hogyan fogok csinálni, mit hova fogok pakolni. Míg a nagytáskában pont az a kényelmes, hogy bármi váratlan történhet, mindenre fel vagyok készülve, nem kell mindent megtervezni, és nem tehet keresztbe semmi váratlan fordulat.

Holnap már a lazulós – munkaszüneti – nap kalandjairól olvashatsz. Én is kíváncsi vagyok, hogy a minitáska tekintetében lesz-e lazulás, vagy még keményebb dolgok jönnek?

Az előző részeket itt olvashatod:

One comment to Kihívás: Minitáskával az élet – harmadik nap

Leave a reply

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>